Gondolatok az iparűzési adóról
Az Országgyűlés a helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit meghatározó önkormányzatok működéséhez elengedhetetlenül szükséges pénzügyi forrásának megteremtése céljából megalkotta a helyi adókról szóló, 1990. évi C. törvényt (a továbbiakban: Ha.).
Fontos tudni, hogy az önkormányzati adóhatóságnak az önkormányzat jegyzőjét kell tekinteni!
A Ha. legjelentősebb –más törvényektől eltérő- tulajdonsága és különlegessége, hogy csak akkor lép életbe az adott helyi önkormányzat illetékességi területén, ha a helyi önkormányzat képviselő testülete rendeletet hoz annak bevezetéséről. Nézzük, mit foglal magában a Ha.:
– iparűzési adó,
– építmény adó,
– telekadó,
– kommunális adó,
– idegenforgalmi adó
Az egyes adófajtáknál különös érdekessége a törvénynek, hogy a tv. az adó mértékének a maximumát határozza meg, és az adott önkormányzat képviselő testületére bízza, hogy a tv. szerinti maximumot vezeti-e be, vagy annak egy mérsékeltebb mértékét alkalmazza.
E fejezetben az iparűzési adó témáról (a továbbiakban: IPA) tárgyaljuk, mivel kis országunkban ez az adófajta tekinthető a legelterjedtebb, önkormányzatok által is alkalmazott, bevezetett adófizetési kötelezettségnek.
Az IPA az ún. jövedelem-típusú adók közé tartozik. Az adófajta különlegessége, hogy létezik az ún. ideiglenes iparűzési adó fogalma is, amelyre a későbbiekben még visszatérünk. Az adó alapját az önkormányzat területén végzett gazdasági tevékenységből keletkezett árbevétel képezi. Mértéke az évek során fokozatosan emelkedett. 1998-ban még csak 1,4 % volt a mértéke, ma már az adóalap 2 %-a.
Érdekessége még a törvénynek az is, hogy az önkormányzat képviselő testülete dönt arról is, hogy milyen mentességi kritériumokat alkalmaz, illetőleg arról is, hogy az adókedvezmények milyen szempontok alapján vehetők figyelembe. Ilyen mentességi indokok lehetnek például:
– 2,5 millió Ft alatti árbevétel,
– foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó mentesség,
– szabályozott ingatlanbefektetési társaság mentessége
Az IPA alapjának meghatározásakor tehát az állandó jelleggel végzett tevékenység árbevételéből kell kiindulni. Ezt az árbevételt kell (lehet) csökkenteni az eladott áruk beszerzési értékével (ELÁBÉ), a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, valamint az alapkutatás, kísérleti fejlesztés elszámolt önköltségével.
A Ha. sajátossága, hogy félévenként (szept.15. és március 15-e) adóelőleget kell fizetni. Az adóelőleg mértéke az előző év bevallott adófizetési kötelezettségének fele. Az IPA bevallási határideje a tárgyévet követő év május 31-e.
A bevalláshoz az önkormányzatok külön nyomtatványt szerkesztenek, melynek alkalmazása a bevallás során kötelező. Az adó megfizetése néhány kivételtől eltekintve csak átutalással teljesíthető.
Az ideiglenes IPA az adott önkormányzat területén végzett ideiglenes tevékenységen alapul, alapja a munkanapok száma. Az ideiglenes IPA max. mértéke napi 5000,- Ft.
Bálint József
adószakértő
5 biztos módja, hogy magára vonja az adóhatóság figyelmét – Talán jobb lenne elkerülni!
Plusz néhány hiedelem cáfolata, amivel minden adózónak tisztában kellene lennie, például, hogy holnap már ellenőrizhetik a ma született csecsemőket… – Kérje el az információt, szívesen elküldöm Önnek emailben!