Néhány keresetlen szó a házipénztár témájáról – vigyázat!

házipénztár, vállalkozói osztalék, késedelmi pótlék

A gazdasági társaságok a napi apróbb kiadásaik rendezése érdekében kiseb-nagyobb készpénz készletet tartanak közvetlenül a „kéz közelében”, ami praktikus megoldást jelent a hétköznapi életben jelentkező promt kiadások területén.

Nagyon jól van ez így, hiszen a magyarországi kisvállalkozói körökben nem alakult ki az a banki átutalási kultúra, ami a Bécsi út túlsó felén ma már természetes. Bizalom kérdése is, mondhatná bárki, és ennek igazát kár volna cáfolni. Annál is inkább nem mondható ellent ennek a gondolatnak, mivel igen gyakori vállalkozói mentalitás a mai magyar valóságban, hogy a vásárlást követő átutalásról „véletlenül” megfeledkezünk. Elbagatellizáljuk, ha nekünk kell fizetni, ugyanakkor azonnal gyanússá, szálkává válik a szemünkben az az üzleti partner, aki nem teljesíti néhány napon belül az átutalási kötelezettségét.

Mindezen okok miatt Magyarországon – megítélésem szerint – a szükségtelenül nagyobb készpénzforgalom bonyolódik a gazdaságban, ami a pénznek, mint fizikai eszköznek a romlását is eredményezi, ugyanakkor annak is ki vannak téve ezek a vállalkozások, hogy a pénz, mint fizető eszköz nincs kellő biztonságban. Akkor sem, ha az a saját zsebünkben van!

Számos vállalkozás alapvető hibája az is, hogy a vállalkozás pénzét a vállalkozás vezetője kezeli, de sajnos úgy, hogy a saját családjának a vásárlási igényeit összekeveri, összemossa a vállalkozás pénzeszközeivel. Így fordulhat elő az a jelenség, hogy a vállalkozás pénzügyi nyilvántartása negatívvá válik, ami ugye nonszensz dolog, hiszen negatív készpénzből vásárolni nem lehet. Mi történik ilyenkor? Általában úgy hidalják át a vállalkozások a pénztári pénzkészlet átmeneti hiányát, hogy a vállalkozás vezetője tagi kölcsönt nyújt a pénztárnak, mely a negatív egyenleget valóban képes helyre állítani. A tagi hitel forrásának problematikáját azonban egy másik történetben kívánom részletezni…

A pénztárban lévő napi záró pénzkészlet nagyságát, mennyiségét a vállalkozás pénzkezelési szabályzatában kötelező meghatározni [számviteli törv. 14. § (8) bekezdés]. Ennek betartására sem fektetnek a vállalkozások kellő hangsúlyt, miáltal tálcán kínálják a lehetőséget az adóhivatalnak az 500 ezer Ft-os mulasztási bírság kiszabására.

A másik változat szerint a vállalkozás vezetője sajátjaként kezeli a vállalkozás pénzkészletét, miáltal a pénzügyi nyilvántartás szerint a pénztárban hiány keletkezik. Sajnos az is igaz, hogy a hiány nagyságával számos vállalkozásnál nem törődnek kellően, miáltal a pénztár hiánya az idő múlásával milliós nagyságrendet is elérheti, ami esetleg súrolhatja is a kezelhetőség határát. Igazán senkit sem akarok semmivel sem ijesztgetni, de tudniuk kell az érintett vállalkozások vezetőinek azt, hogy veszélyes játékot játszanak.

Tudni kell azt, hogy az adóhivatal operatív ellenőreinek jogukban áll a napi készpénz készletet ellenőrizni, annak érdekében, hogy a vállalkozás a napi kiadásaira rendelkezik-e a megfelelő fedezettel? Joguk van ellenőrizni azt, hogy a pénztári pénzkészlet őrzését, biztonságát megfelelő módon oldotta-e meg a társaság? Az ilyen ellenőrzések célja sokféle lehet, azonban a csúfos végeredmény a BTK irányába is mutathat, mivel a pénztári pénzkészlet igazolatlan hiányát hétköznapi nyelven hűtlen kezelésnek, gondatlan gazdálkodásnak, esetleg sikkasztásnak is nevezhetik.

Érdemes ezeken elgondolkodni, és akit megérintett a téma, tanácsolom, hogy sürgősen tegyen rendet ezen a háza táján, a saját nyugodt alvása és a pénzének biztonsága érdekében.

Bálint József
adószakértő

5 biztos módja, hogy magára vonja az adóhatóság figyelmét – Talán jobb lenne elkerülni!

Plusz néhány hiedelem cáfolata, amivel minden adózónak tisztában kellene lennie, például, hogy holnap már ellenőrizhetik a ma született csecsemőket… – Kérje el az információt, szívesen elküldöm Önnek emailben!

reCAPTCHA is required.

Kérdése van? Innen elküldheti!

reCAPTCHA is required.

Hasonló témák!

kockázatelemzés, házipénztár
idegenforgalmi adó, házipénztár