Hogyan szabályoz a szabályzat?

szabályzat

Életünk hétköznapjait szakadatlanul úgy éljük meg, hogy úton útfélen szabályokba, szabályzatokba ütközünk. Élünk ma már úgy is, hogy fel sem fogjuk, hogy valamilyen beidegződött szabály szerint cselekszünk, vagy éppen elolvassuk valamilyen eszköz használati utasítását annak érdekében, hogy hasznosan tegye a dolgát, az, amit éppen beszereztünk.

Ugyanígy van ez a vállalkozások életében is. Sajnos még mindig túlzottan sokan vannak azok, akik a létező szabályokat félretéve, „ad hoc” elven végzik a munkájukat, aminek így gyakran zsákutca, kudarc, esetleg komoly veszteség is lehet a végeredménye.

A szabályozás kötelme

Az újonnan alakuló társas vállalkozásoknak 90 napjuk van arra, hogy elkészítsék a saját vállalkozásukra érvényes kötelező szabályzatokat. A szabályzatok elkészítésének kötelezettségét a számviteli törvény írja elő, a 14. §-ban az alábbi módon:

(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.

(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot.

Különös szabadság: a Vállalkozás saját maga szabályoz!

Nagyon sokan kérdezték már tőlem, hogy „tényleg szükséges ez?” Minden esetben azt válaszoltam, hogy” igen, erre szükség van a saját érdekedben, első sorban, és nem azért, mert a törvény ezt írja elő!” Tudni kell azt, hogy a számviteli törvény csak egy keret-törvény, melyet a hozzáértők „féllábas” törvénynek is neveznek. Miért is? Egyszerű oka van! Minden megjelenő és életbe lépő törvény mögött egy végrehajtási utasítás is megjelenik attól a szakminisztériumtól, amelyiket a törvény érinti.

A számviteli törvény mögött nincs ilyen végrehajtási utasítás, mivel ezt a végrehajtási utasítást éppen a vállalkozásnak saját magának kell elkészítenie! A számviteli törvény valójában egy keret-törvény, amelyből a vállalkozásnak szinte „ki kell mazsoláznia” azt, ami az ő tevékenységére jellemző, és ennek megfelelően kell összeállítania, a vállalkozás belső törvényévé kiemelnie.

Ha nincs szabály, nincs mit áthágni…

Gondoljuk csak el azt az esetet, amikor a bevételt a bankba szállítjuk, és valamilyen komoly gond bekövetkezik és a keservesen szerzett bevétel út közben eltűnik. Mit teszünk gyorsan? Persze, hogy a rendőrséghez fordulunk, bejelentjük az eseményt és kérjük, hogy segítsenek visszaszerezni az eltűnt milliókat.

Mit kérdez először a rendőrség? Nem is könnyű kitalálni! Azt kérdezi az ügyvezetőtől, hogy „hogyan történt a pénzszállítás szabályzása a pénzkezelési szabályzatban?” Ugyanis a rendőrség azt keresi a feljelentés kapcsán, hogy a pénzszállítással megbízott alkalmazott milyen jogszabályt sértett meg! Ha nincs törvény, ha nincs leszabályozva a pénzszállítás módja a pénzkezelési szabályzatban, akkor a pénz eltulajdonítói valójában nem is sértettek törvényt – persze a klasszikus értelemben.

A rendőrség ilyen esetben a vállalkozást is elmarasztalja, mivel a pénz eltűnésében részese volt a saját vállalkozás is, mert elmulasztotta leszabályozni a kötelező teendőket erre az esetre! Ugye milyen egyszerűen visszajön a bumeráng? Végül is kiderül, hogy a károsult volt a potenciális elkövető, de legalábbis a szabályzat hiányával nagyban hozzájárult a bűncselekmény elkövetéséhez. És még számos esetet, példát is felsorolhatnék, ami a szabályzat hiányára visszavezethető. „Ahol nincs szabály, ott a zavarosban könnyű halászni!” – ne feledje senki, aki érintett, és éppen ezeket a sorokat olvassa!

A káosz nem termékeny…

Az sem véletlen, hogy az adóhatóság az ellenőrzést során rögtön azzal kezdi, hogy átnézi a vállalkozás szabályzatait! Azért kéri el, hogy meggyőződhessen arról, hogy a vállalkozás a kerettörvényből mely részeket választotta ki magának kötelező eljárásként! A szabályzatokból kell kiderülnie például a választott amortizációs normáknak, az eszközök raktári értékelésének, az értékelés választott módszerének, stb., stb. Ha nincs szabályzat, ott káosz van!

Ugye nem akarja a káoszt tálalni az adóhatósági revizornak? Esetleg annak az üzletfelének, akitől jelentős megrendelésre számíthatnál? Melyik az az üzletember, amelyik a káosz láttára ellenére üzletet köt? Szerintem nincs ilyen.

Mi történik, ha nincsenek meg a vállalkozásnak szabályzatai? Egyszerű eset. A törvényben előírt dokumentumok hiánya miatt az adóhatóság 500 ezer Ft mulasztási bírságot szab ki és kötelezi a vállalkozást, hogy záros határidőn belül (ez általában 30 nap) mutassa be az elkészült szabályzatokat. Ha a társaság ekkor sem tesz eleget a szabályzat elkészítésére vonatkozó törvényi előírásnak, akkor a határidő lejártát követően ismét kapnak egy 500 ezer Ft-os fizetési kötelezvényt! Mindez addig ismételhető, amíg a szabályzatok el nem készülnek.

Érdemes?

Bálint József
adószakértő

5 biztos módja, hogy magára vonja az adóhatóság figyelmét – Talán jobb lenne elkerülni!

Plusz néhány hiedelem cáfolata, amivel minden adózónak tisztában kellene lennie, például, hogy holnap már ellenőrizhetik a ma született csecsemőket… – Kérje el az információt, szívesen elküldöm Önnek emailben!

reCAPTCHA is required.

Kérdése van? Innen elküldheti!

reCAPTCHA is required.

Hasonló témák!

vállalkozói osztalék

Az egyéni vállalkozó osztaléka

Hogyan alakulhat az egyéni vállalkozó osztaléka? Egyéni vállalkozás és az osztalékalap. Miért adózna kétszer? Nézzük meg, mi is az a vállalkozói osztalék? Vizsgáljuk meg a fő adatokat!