Ügyfeleim közül, de elsősorban azok közül, akik a közelmúltban alapították meg cégüket, sorban felkeresnek azzal, hogy a NAV küldött nekik egy értesítést és egy kérdőívet, melyet 10 napon belül kitöltve vissza kell küldeni. Mi ez? – mit csináljanak vele? Rosszat sejtenek, és még az is előfordult, hogy azt gondolták, az adóhivatal bele akar szólni a vállalkozás életébe. Hadd nyugtassak meg mindenkit, aki érintett ebben a kérdésben: szó sincs ilyenről!

Az országgyűlés 2011-ben kiegészítette az adózás rendjéről szól, 2003. évi XCII. tv. 24/F. §-sal, mely 2012. január 01-től hatályos, és az alábbiakat tartalmazza:

„(1) Az állami adóhatóság az adószám megállapítását, illetőleg a 24/D. § szerinti eljárást követően haladéktalanul kockázatelemzés eljárást folytat le, amely során az adózó részére kérdőívet küldhet, amelyen – az adózó által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállásának ellenőrzése céljából – az alábbiakra hívja fel az adózót:

a) a tevékenység részletes bemutatása,
b) a foglalkoztatottak számával, az alkalmazás jellegével kapcsolatos információk közlése,
c) a tevékenység folytatásához rendelkezésre álló eszközök bemutatása,
d) a tevékenység végzéséhez szükséges helyiség adataira, valamint a helyiség használatának jogcímére vonatkozó információk közlése,
e) a végezni kívánt tevékenységhez rendelkezésre álló pénzügyi, finanszírozási források részletes bemutatása.”

Cégek kockázatelemzése

2012-ben az adóhatóságok kialakítottak egy kockázat elemző csoportot, akik hivatali feladataikból eredően megküldik a KOCKERD elnevezésű (jelű) nyomtatványt a társaságoknak. Tehát a kérdőív kitöltésével az adóhatóság olyan információkhoz jut, ami alapján alapos okkal feltételezheti, hogy az újonnan megalakított társaságot valós gazdasági tevékenység végzésére hozták létre, és nem egyéb, esetleg illegális tevékenység céljából. A leírtak alapján az adóhatóság tehát nemcsak az újonnan alakult társaságok esetében, az adószám megállapítását követően folytat le haladéktalanul kockázatelemzési eljárást.

Az adóhatóság a már működő cégek, társaságok vezető tisztségviselőinek, a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagjainak körében beállt változásokat követően is haladéktalanul kockázatelemzési eljárást folytat le.
Tehát amennyiben az Art. 24/D. §-ában foglalt feltételek teljesülnek, úgy az adóhatóság akár egy régebben működő társaság esetében is haladéktalanul kockázatelemzési eljárást folytathat le.

Mi a célja ezeknek a kockázatelemzési eljárásoknak?

a) kiszűrje azokat a vállalkozásokat, melyeket nem feltétlenül gazdasági tevékenység végzése céljából hoztak létre,
b) kiszűrje azokat a vállalkozásokat, melyek nem működnek,
c) kiszűrje azokat a gazdasági szereplőket, vezető tisztségviselőket, akik egy korábbi időszakban más cégben jelentős mértékű adó-, TB-, és/vagy vámtartozást „hagyott hátra”.
d) kiszűrje a vezető tisztségviselők közül azokat, akik korábban más cégeket jelentős tartozás miatt „felszámolásba vitt bele”.
e) stb., stb.

Kockázatelemzés, mi a teendő?

Egyértelműen ki kell tölteni a kérdőív minden egyes tételét. Azokat a tételeket, amelyre értelemszerű válasz nincs, azt át kell húzni. Erre azért van szükség, hogy az adóhatóság dolgozója az elemzés során azt lássa, hogy az adott kérdésre nincs válasz, és ne az lehessen a következtetése, hogy elfelejtettük megválaszolni ezt, vagy azt a kérdést.

Nézzük azt az esetet, amikor a társaság vezetője úgy dönt, hogy önhatalmúan nem foglalkozik a KOCKERD nyomtatvánnyal, nem tölti ki, és nem is küldi vissza az adóhivatalnak. Mi történik ilyenkor? Egyszerű az eset: az adóhivatal ír egy levelet az illetékes cégbíróságnak, hogy a társaságot soron kívül törölje a cégnyilvántartásból. Ennek jogi és anyagi következményeit hadd ne fejtsem ki e sorok között, bizonyára mindenki tudja önmagától is.

Szerencsére 2012.év után 2013.évtől kezdődően enyhült ez a helyzet, talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy e tekintetben „puhult” az adóhatóság. Ma már „csak” egy határozatot hoz, mely szerint egy évre „fokozott adóhatósági felügyelet” alá vonja a céget, ami azt jelenti, hogy erre az időszakra havi bevallásra kötelezi a vállalkozást. A havi bevallásokat és nyilatkozatokat bejegyzett adótanácsadóval, adószakértővel, vagy okleveles adószakértővel kötelező ellenjegyeztetni.

Az adóhatóság által súlyosabbnak ítélt esetekben minden elektronikusan beküldött bevallást papír alapon is kötelező elkészíteni és ezzel együtt a bevallásban szereplő adatokat alátámasztó bizonylatok másolatait is be kell vinni az adóhatósághoz.

Bálint József
adószakértő