Beszéljünk a késedelmi pótlékról!
Nyár végén, ősz elején nagyon sok magánszemély és egyéni vállalkozó kap az adóhatóságtól egy értesítést arról, hogy az adóhatóságnál nyilvántartott adófizetési kötelezettsége az elmúlt évben esetenként kívánnivalót hagyott maga után. A korábbi évekkel ellentétben az adóhivatal csak azoknak a magánszemélyeknek küld adó folyószámlát, akiknek valamilyen ok miatt 1000 Ft-ot meghaladó túlfizetése van, vagy valamelyik adónemben 1000 Ft-ot meghaladó tartozást halmozott fel.
A túlfizetés és a hátralék matematikai különbözete határozza meg a folyószámla-kivonat egyenlegét. A túlfizetésről most ne tegyünk említést, vagy legfeljebb annyit, hogy legyen arról tudomásunk, hogy az adóhatóság a túlfizetés összege után kamatot nem számít fel a javunkra!
Mi alapján számít fel az adóhatóság késedelmi pótlékot?
Az adó folyószámla- kivonatból minden kiderül. A folyószámla-kivonat két fő részből áll: bevallási oldal és pénzforgalmi oldal. A bevallási oldalon rögzíti az adóhatóság a bevallott kötelezettségeinket, ahol a nyitóegyenleg mellett az egyes adófizetési kötelezettségek esedékessége szerepel. Az adófajta megjelölése mellett a fizetési kötelezettséget olvashatjuk, pozitív előjellel. Amennyiben ezen az oldalon negatív előjelű számot látunk, az a visszaigényelhető adót jelenti számunkra.
A másik fő oldal is a dátumokkal kezdődik, azonban itt az adóbefizetések teljesítésének dátuma szerepel. A következő rovat az adófizetési kötelezettség teljesítésének módját jelöli, amely 01-től 10-ig sorszámozott kódokkal jelöli a teljesítés mikéntjét. Pld.: 01-es a befizetés jele, a 02-es kód az adó kiutalásának a jele, stb., stb. A következő oszlop a pénzösszeg forgalmát jelöli, amely szerint, ha pozitív előjelet látunk, akkor az kiutalást jelent a saját bankszámlánkra, vagy átvezetést jelent valamelyik másik adónemre. Ha negatív előjellel találkozunk ezekben az oszlopokban, az a befizetett összeget jelenti, illetőleg azt az összeget is így jelölik a folyószámlán, ha valamelyik másik adónem túlfizetése terhére átvezetjük (átvezettetjük) a szükséges pénzösszeget.
Aki a fizetési kötelezettségeivel késedelembe esik, annak késedelmi pótlékot kell fizetni, mondja az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény 165. § (1) bekezdés előírása. A késedelmi pótlék alapját adónként kell figyelembe venni, külön-külön. Amennyiben valamelyik más adónemben túlfizetés mutatkozik az adófolyószámlán, akkor ezzel a túlfizetéssel a késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell. Ezt hívja a törvény nettó pótlékszámításnak. A késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, minden egyes késedelmes napra számítva.
Az adóellenőrzés keretében megállapított adóhiány esetén az adóhiány összege esedékességének napjától számítva, legfeljebb 3 évre számítható fel késedelmi pótlék.
Amennyiben az adófizető személynek a késedelmi pótlék megfizetése nehézséget okoz, kérheti az adóhatóságtól a fizetési kötelezettség könnyítését (részletfizetési kérelem), vagy a késedelmi pótlék mérséklését, esetleg törlését. Ilyen esetekben tájékoztatni kell az adóhatóságot a fizetési késedelem okáról, körülményeiről.
Amennyiben a fizetési késedelem valamilyen elháríthatatlan ok miatt következett be (vis mayor), akkor késedelmi pótlékot nem kell fizetni. A külső, váratlan és elháríthatatlan ok meglétét a kérelmezőnek kell bizonyítani!
Fontos tudni azt is, hogy amennyiben az adóellenőrzés során feltárt adóhiány következtében kiszabott adóbírság csökkentésére a jogszabály nem ad lehetőséget, akkor ez esetben a késedelmi pótlék sem mérsékelhető.
Bálint József
adószakértő
5 biztos módja, hogy magára vonja az adóhatóság figyelmét – Talán jobb lenne elkerülni!
Plusz néhány hiedelem cáfolata, amivel minden adózónak tisztában kellene lennie, például, hogy holnap már ellenőrizhetik a ma született csecsemőket… – Kérje el az információt, szívesen elküldöm Önnek emailben!